2007. február 25.

Két lábbal a földön!

Nagyon ügyesen állok, legalábbis hozom a koromban elvárható maximumot. Ezt azt jelenti, hogy egy rövid ideig meg tudom tartani magam, már ha sikerül valamiben megkapaszkodnom. Csak az a baj, hogy még hamar elfáradok, főleg mert még nem igazán jól teszem le a talpacskámat. Nem túl gyakran, de azért néha előfordul, hogy hanyatt vágódom, amitől nagyon megijedek és persze ezt azonnali sírással mindenkinek a tudtára is adom.

2007. február 13.

Játszom az étellel

Bár tudom, hogy az étel nem játékszer, azért ma amíg a szüleim vacsoráztak, én egy darab répával és egy kis reszelt sajttal szórakoztattam magamat. El tuudjátok képzelni a végeredményt: Szegény répa tele van a fogacskááim lenyomatával, az arcom, a székem és a padló pedig telis-tele reszelt sajttal. MIndenesetre kipróbáltam a sajtot: finom volt, remélem, hogy máskor is kapok még belőle: )

2007. február 9.

6 hónapos vagyok!

Már egy fél éve, hogy a világon vagyok! Bár úgy tűnik, hogy csak tegnap hoztak haza a kórházból. Hogy szalad az idő...

Jelenleg nem tudok sok újdonságról beszámolni. Még mindig nem tudok rendesen mászni és továbbra sem szeretek túlzottan forogni, viszont nagon ügyesen ülök. A fényképen látjátok, ahogyan a kiságyam rácsaiba kapszkodom. Ja, különben az ágyamat már lejjeb kellett engedni, nehogy kiessek.

Az evéssel egészen jól haladok. Ebédre főzelékféléket kapok (répa, krumpli, brokkoli, karfiol, sütőtök), sőt ma már pulykamellet is ettem! Uzsira gyümölcsöket szoktam enni: reszelt almát, banánt, narancslevet, őszibarackot. Persze mindezek után még továbbra is szopizok mindig egy kis tejet. Így nem csoda, hogy egyre csak hízom, már kb. 7,4 kiló vagyok.

2007. február 6.

Ancsa


Ma meglátogatott minket anyukám barátnője, Ancsa. Úgy emlékszem, nem először láttam már, ismerős volt az arca. Mintha már közvetlen a születésem után is találkoztam volna vele a kórházban... Az biztos, hogy itthon már többször járt a szobámban, megmutattam neki az összes játákomat. Ma azzal kápráztattam el őt, hogy milyen ügyesen tudok már állni, na és persze enni is. Kaptam tőle egy becenevet, ami mivel az alakomra utal, így inkább nem árulom el:) Remélem, máskor is eljön majd, akkor bemutatom neki a hintázást is élőben. Mindent ugyebár neki sem lehet egy nap alatt...

2007. február 4.

Napozom

Közeledik a jó idő, a nappalok egyre hosszabbak és melegebbek. Ma besütött néhány napsugár a nappaliba, egészen a járókámig. Így aztán napoztam egy kicsit, hátha jó szinem lesz:)