Újabb hónapforduló

Az a soha vissza nem térő alkalom jött el, hogy a hónapjaim száma megegyezik anya éveinek számával. (Anyára való tekintettel ezt most nem írom le, számoljátok ki) Az utóbi hónapban nagyon sok változás nem történt. A korábbiakhoz hasonló dolgokat művelek, csak mindent egy kicsit jobban: ügyesebben rajzolok, egyre önállóbban öltözködöm és öltöztetem Lindát, hosszú időkre elvonulva játszom egyedül.

A jó idő érkezésével egyre többet vagyunk kint a szabadban is. Gyakran sétálunk hármasban anyával és Raullal, néha még Lindát is viszem a babakocsiban. Kezdem megtanulni az utcai közlekedés szabályait: az úton oda kell adni a kezemet anyának, nem elrohanni tőle meszsze és köszönni, akinek ő is köszön. Nem olyan bonyolult...

A hónap új őrülete: Trapito (egy régi argentín rajzfilm). Minden reggel (!) meg kell néznem, vagy legalábbis kell, hogy a háttérben menjen. Nagyon szeretem a kis madárijesztő történetét, olyannnyira, hogy néha családi szereposztásban is előadjuk: persze mindig én vagyok Trapito, a többi szereplő változó.