Már lassan kezdek belebonyolódni a hónapjaim számolgatásba, már egyre inkább a 2. születésnapomig hátralévő hónapokat tartom számon (még 3).
Az utóbbi hetekben annyit beszélek, mint egy papagály. Megállás nélkül jár a szám. Mindent megismétlek, amit csak hallok. Még akkor is, ha úgy tűnik, hogy játszom és nem figyelek másra, ha meghallok egy szót, ami tetszik, azonnal megismétlem. A szavaim még nem nagyon hasonlítanak az "igaziakhoz". Ennek az az oka, hogy kicsit még zavar a nyelvem a számban.
Kezdem viszont elkülöníteni a spanyolt a magyartól. Vannak szavak, amiket csak apával használok és amiket csak anyával. Sőt, ha például apával beszélek (persze spanyolul), akkor anyának magyarul is megismétlem, értse ő is, mit mondok!
Enni továbbra is szeretek. Sokat ezsem és majdnem mindent. Nagyon szeretem a kukoricát, a sajtot, a felvágottakat (persze csak az igényesebbjeit), bármilyen fajta husit, a kolbászt, a paprikát, az uborkát, az epret, és még sokminden mást. De ha van valami, amiért megőrülök és még örömömben kiabálok is ha meglátom, az a görögdinnye. Látjátok, nem?
2008. május 9.
Írta:
Laura
21 hónapos lettem!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése