20 hónapos lettem

Ma nagy alkalom van, ugyanis ma vagyok húsz hónapos, ami szép kerek szám.

Ebben a hónapban nem történtek egetrengető változások az életemben, de úgy tűnik, mintha gyorsabban nőttem volna. Minden egyes nappal inkább kislányos vagyok, a babás arcom pedig kezd eltűnni.

Már egészen sokat játszom egyedül a játékaimmal, bár még mindig azt szeretem, ha valaki van a közelemben, pláne ha játszik is velem. A jétékaim pedig egyre kreatívabbak: kezdek tornyokat építeni az építőkockákkal, amiket a nyuszitól kaptam, vagy néhány régi kockámmal, vagy pedig éppen a halas kirakóval játszom, amit a télapó hozott nekem.

Kezdek egyre csajszisabb lenni: szeretem, ha csatocskákkal díszítik a hajamat, vagy ha szép ruhát vehetek fel, amiben igazán csinosnak érzem magam. Ha apa képet készít rólam, szívesen pózolok a kamera előtt, hogy aztán azonnal meg tudjam nézni, hogyis festek a képen. Ezt a képet is például azért készítette apa, mert én kértem.

Amit viszont nem tudok abbahagyni, az a dumálás. Amikor játszom, közben is énekelek vagy halandzsázom, ha megkérnek, hogy valamit ismételjek meg, akkor szívesen megteszem, ahogy csak tőlem telik. Így lassanként sok-sok új szóval gyarapítom a szótáramat, bár továbbra is általában egy szót csak az egyik nyelven használok, mégpedig úgy, ahogy nekem könnyebb.