Usziba járok

Én is elkezdtem usziba járni, Ma voltam másodjára, de eddig nem vagyok lenyűgözve tőle. Lelocsolják az arcomat, benyomnak a víz alá, a hátamra fektetnek... Persze, hogy panaszkodom és sírok is. Aztán mikor nagy nehezen megnyugszom, jön egy újabb feladat: a víz alatt...:(

A videón is láthatjátok, milyen brutális ez az egész.

Squash

Ma apa a munkatársaival squash-olni ment, és engem is magával vitt. Nem sokat értek ebből a játékból: bemennek egy üvegszobába, ahol futkosnak egy picike labda után. Nekem a legjobban az tetszett, hogy voltak ott más gyerekek is, akikkel tudtam játszani. Magammal vittem Lindát is, a többiek is hoztak játékokat, úgyhogy nem unatkoztunk.

A fényképen azt látjátok, ahogyan almát eszem. Igen, kell az erő, mivel délután még az usziba is megyünk, méghozzá immár a nagyok csoportjába!

5 hónaposan!

Újabb hónap telt el, ami alatt ismét sokat fejlődtem és nőttem is (8 kiló vagyok, a ruhaméretem pedig már 74-es, de egy-egy 80-as darabot is hordok már!).

Mostanában a kedvenc időtöltésem a "kezes-lábas", vagyis felfedeztem, hogy már nemcsak a kezemmel, hanem a lábammal is nagyon jókat lehet játszani. Továbbra is gyötör a fogzás, amit nemcsak hangos sikítással jelzek, hanem azzal is, hogy a kezem szinte állandóan a számban van, de gyakran megesik, hogy fekszem a hátamon és egyszer csak zsupsz... bekapom a lábamat. Nagyon izgis, főleg ha nadrágban vagyok, amit addig húzok-rágok-harapok, amíg sikerül jól lehúznom:) Utánam tudjátok csinálni? De igazság szerint bármit (legyen az például anya orra vagy Laura tányérja, esetleg apa ujja) szívesen a számba kapok, csak kerüljön hatótávon belülre!:)

Emellett egyre stabilabban ülök. A babakocsiban már sikerült kiharcolnom, hogy kicsit döntsék meg az ülésemet, így legalább én is szemügyre vehetem, merre is járunk. Ha ölbe vesznek, addig-addig helyezkedek, míg sikerül elérnem a megfelelő pózt és felnyomom magam állásba. Sajnos, ezt nem igazán akarják engedni, nem értem miért. Mindig azt mondják, hogy még kicsi vagyok. Már hogy lennék, hiszen betöltöttem az 5. hónapot is?!

Húsvét

Ma, a forgatást követően, elmentünk a nagyiékhoz ebédre. És képzeljétek, ott is járt már a Nyuszi! Sajnos vele személyesen nem találkoztunk, de az ajándékokat, amiket a fészekben, és a kertben elrejtett megtaláltuk. A képen azt láthatjátok, hogyan gyűjti be és adja oda megőrzésre papának Laura a sok-sok finomságot: nyuszit és színes tojásokat.

A TV-ben

Ma egy spanyol TV-s stáb járt nálunk, akik a külföldön élő spanyolokról, készítenek műsort. Olyanokról, mint apa. És ha már apa bemutatta az otthonát, mi is szerepeltünk a felvételen. Először apa és Laura mentek Diósd központjába, ahol már várták őket a TV-sek, majd anya és Raul is csatlakozott é segyütt mentünk haza. Otthon meglepve tapasztaltuk, hogy időközben megérkezett a Nyuszika is, úgyhogy gyorsan összeszedtük a tojásokat és az ajándékokat, maiket a kertben hagyott számunkra. Aztán bementünk a házba, ahol Laura mindent megmutaott a stábnak.

A videón a felvételnek azt a részét láthatjátok, ahol mi is szerepelünk:

Annyi mint apa

Hónapjaim száma immár ugyanannyi, mint apa éveié. (Diszkréció! Nem mondom ki, számoljátok ki, ha kíváncsiak vagytok!) Így visszagondolva az eltelt hónapra, hatalmas változások nem történtek. Továbbra is elég akaratos vagyok, szeretem, ha úgy történnek a dolgok, ahogyan azt elképzeltem. A gond akkor van, ha ezt mások (főleg apa és anya) elképzelésével nem esik egybe. Akkor kezdődik a fesztivál: toporzékolás, ordítás, fetrengés.... Sajnos nem díjazzák a mutatványomat, úgyhogy lassanként vissza is veszek a számukból (az intenzitásból azonban semmi pénzért!!)

Azért ennél jobb dolgokat is csinálok: például már szinte mindig tiszta pelussal ébredek. Előbb-utóbb alváshoz is lemondok majd a pelusról. Mindeközben jönnek a fogaim is, méghozzá egyszerre három is! De nem panaszkodom, anya is csak fogmosás közben vette észre a dolgot. Nagylány vagyok, ugye? Ezt az is mutatja, hogy egyre jobban vágyódom társaságra. Anyát, amikor csak tehetem, ráveszem, hogy vigyen ki a játszótérre! Nem mintha beszélgetni szeretnék, inkább csak figyelem a többieket a homokozóban vagy hintázok egy jót. Bármit, csak csúszdázni ne kelljen!

Superman vagyok

Tetszik az új, Superman szerkóm? Csak növök és növök, annyira, hogy már ilyen szép ruhákat is hordhatok. Már egy hatalmas dobozt töltenek meg a kinőtt ruháim.

Mesét olvasunk

Ma mindketten Raul járókájában voltunk, ahol Laura mesét olvasott Raulnak. A videón ugyan nem látszunk valami jól, de legalább jól hallhatóak vagyunk.