Szánkózunk

Ma elmentünk a mamáékhoz és örömmel tapasztaltuk, hogy előttük a dombon kiváló szánkópálya alkult ki. Éppen optimális volt minden egy jó kis szánkózáshoz: sütött a nap, nem volt túl hideg, a pálya pedig jól csúszott, de még nem volt jeges. Kihasználva mindezt, elővettük anya régi szánkóját és mentünk vele jó pár kört. Persze én egyedül még nem tudok lecsúszni, így a papával, anyával vagy a nagyival csúsztunk (ez utóbbit láthatjátok a videón).

Bár azt állítják, hogy végig fékeztek, ennek ellenére szédületes tempóban suhantunk lefelé, és mitagadás egy picit féltem is. (De ezt ne mondjátok el senkinek, jó!?)

Rengeteg hó

Tegnap késő este óta esett a hó, így ma reggelre mindent hatalmas hótakaró borított. Anyával kimentünk a kertbe játszani, építettünk egy hóembert is, ahogy láthatjátok nagyobbat, mint a múltkor. Sőt, még nálam is nagyobb!! Én csináltam a nyakát, a fejét, és persze azt a csodaszép kalapot is.

3 hónaposan

Igen, igen jól látjátok, 3 hónapos vagyok! Bár a méreteim (7 kiló és 66 cm) koromat meghazudtolóak, a védőnő szerint a hosszam féléves átlagnak felel meg. A világ egyre inkább kezd kitárulni számomra: imádok minden újdonságot körülöttem, legyen az játék vagy ember, ha tetszik, hatalmas vigyorgással és/vagy rugdosással adok hangot tetszésemnek. A nap egyik fénypontja még mindig a fürdés, amire most már a fürdőszobában kell sort keríteni, olyan nagy murit csapok, hogy a parketta a szobában ezt már nem bírná... A mozgásom még mindig finoman szólva is korlátozott, de azért némi haladás mutatkozik. Ha például megtámasztják a talpamat (éséppen nincs nagyon tele a hasam), akkor tudok egy picit mászni előre. A hasamról pedig vissza tudok fordulni a hátamra, persze csak ha nem teljesen vízszintesről indítok. Rá kell jöjjek, hogy a világ nagyon izgis ( bár kétség kívül még mindig a cici a legjobb benne), a kiságyam, főleg egyedül pedig egyre kevésbé. Ennek pedig igyekszem minél gyakrabban hangot is adni.

2,5 éves lettem

Rohan az idő! Már 2,5 éves lettem!!! Igazi nagylány, legalábbis én úgy érzem. Ennek megfelelően már nagyon sokmindent egyedül intézek: az öltözés egy részét (ha jó napom van, fel tudom venni a bugyimat, a nadrágomat és a zoknimat; leveszem a pelusomat; felveszem a csizmámat és a szandimat), a zuhanyzást, sőt kezdek egyedül üldögélni a WC-n is, de ez utóbbit főleg csak "vészhelyzetben", ha anyáék nem érnek rá. Sokat játszom egyedül, kedvencem Linda baba, akit napjában többször kell pelenkázni és öltöztetni (az öltöztetést anyára bízom, de a többi az én dolgom). A játék mellett a másik kedvenc foglalatosságom továbbra is a rajzolás. Ebben is sokat fejlődtem: már tudok ember-formát rajzolni, mégpedig úgy, hogy azt mások is felismerik rajtam kívül. Az arányokon van még mit csiszolni, de azért szépen alakul a dolog. Ahogy látjátok is a képen, a sütőtököt még mindig nagyon szeretem, és persze azt is egyedül eszem...

Havazott

Ma esett a hó! Bár nem túl sok, de azért megmaradt egy pici. Mind a négyen kimentünk egy kicsit a hóba. Szánkóztunk és építettünk egy hóembert is. Nem túl nagy, de ahogy a képen is látjátok, felhasználtuk hozzá az összes havat a kertből. Én csináltam a fejét és a nyakát. Ugye szép?