2008. március 23.

Nyuszi

Ma itt járt a nyuszi és hozott nekem sok-sok ajándékot.
Reggel kimentünk a kertbe és készítettünk egy fészket. A nyuszi biztosan akkor érkezett, amikor elmentünk kidobni a szemetet, mert visszafelé már telis-tele volt a kert csokitojásokkal. Sőt, a fészekben is találtam ajándékokat: zsírkréta-készletet, egy tolltartót, ahol a színeseimet tárolhatom és egy nagy zsákot, tele építőkockával. A fényképeken azt látjátok, hogyan találok és mutatok meg egy tojást.



2008. március 21.

Anya avatása

Anyának ma volt a doktori avatása. Ezért aztán mindannyian szépen felöltöztünk, elmentünk egy nagyon szép és hatalmas épületbe. Itt végignéztük, ahogy anya letette a doktori esküjét. Persze én közben jókat játszottam a többi gyerekkel. A fényképen apával és dr. anyával láthattok.

Aztán mindannyian elmentünk egy olyan étterembe ünnepelni, ahol nem kellett arra várni, hogy kihozzák az ételt, hanem mi magunk választottunk a kész ételek közül, amik nagy asztalokra voltak tálalva. Nekem nagyon tetszett a hely, egyrészt azért, mert nem kellett várni, másrészt pedig azért, mert nem kellett a helyemen ülni. Ezen kívül sok keksz és édesség is volt. A fényképen azt látjátok, amint éppen az egyiket eszem.

2008. március 9.

19 hónapos lettem

Látjátok milyen szép vagyok a hónap fényképén? Ez azért van, mert végre megengedem, hogy feltűzzék a hajamat. Ma éppen hajgumit viselek, amit anyától kaptam és gyönyörű Bambi dísziti. Emellett nyakláncom is van, amit szintén anyától kaptam, mert már nem bírta, hogy mindig az övét akartam felvenni.

Másrészt nyelvileg is sokat fejlődtem. Már nem tartom olyan cikisnek a beszédet és kezdem megismételni a hallottakat, bár nem mindig ismétlem tökéletesen. Ezzel a technikával tanultam meg hellyel-közzel a Salchicha (kolbász), ketchup, Spar vagy a Biblia szavakat. Ez utóbbit nem tudom, hogy mi pontosan, de egyszer apától hallotam, és annyira tetszik, hogy azóta gyakran ismételgetem. Ezenkívül 3-4 szavas kis történetekben is el tudom már mesélni a velem történteket. Így például azt, hogy "Egy kislány és én ma elestünk és sírtunk." De ezt még egyenlőre csak apa és anya értik meg.

Ezeken túl már képes vagyok egyszerű feladatokat megérteni és kérdésekre válaszolni. Tudom, hogy "megy" a hajó, a vonat és a repülő. És ha megkérdezik például, hogy a hajó repül-e, azt válaszolom, hogy Nem. De ha azt kérdezik, hogy úszik-e a hajó, a válaszom Igen. Mivel az esetek többségében helyesek a válaszaim, egyre kevésbé feltételezik, hogy csak a vak szerencsére bíztam magam:)

2008. március 1.

A rajzművész

Legújabban szívesen rajzolgatok. Fogok egy ceruzát és egy papírt, és össze-vissza vonalakat rajzolok. Mivel még kell javítani a technikámon, gyakran előfordul velem, hogy kifutok a papírról és máshol fejezem be a rajzot, például a számon vagy a kezemen.

Így aztán kaptam egy füzetet, tele nagy és üres oldalakkal, amiket majd telerajzolhatok. Sőt, kaptam színes ceruzákat is. Így már hátha nem koszolok össze mindent, és szépen lassan megtanulom a szineket is. Jelenleg az egyetlen, amit ismerek, az a narancssárga, amit a narancsról igazán könnyű felismerni.