2007. július 29.

A dédivel

NAgyon jól érzem magam a dédivel, aki nagyon szeret engem és egyfolytában kényeztet. Mivel én vagyok az egyetlen déduokája és Ő az én egyetlen dédim, különleges kapcsolat köt bennünket össze. De kár, hogy ilyen ritkán láthatom csak őt! Most, hogy itt vagyunk, minden nap elvisz sétálni a kertbe, megmutatja az összes virágot, sőt még játszik is velem... Hát igen, a vak is láthatja, hogy nagyon szeret engem! Sőt, titokban még kekszet és kenyeret is ad nekem, főleg mikor anyáék nem látják...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése