NAgyon jól érzem magam a dédivel, aki nagyon szeret engem és egyfolytában kényeztet. Mivel én vagyok az egyetlen déduokája és Ő az én egyetlen dédim, különleges kapcsolat köt bennünket össze. De kár, hogy ilyen ritkán láthatom csak őt! Most, hogy itt vagyunk, minden nap elvisz sétálni a kertbe, megmutatja az összes virágot, sőt még játszik is velem... Hát igen, a vak is láthatja, hogy nagyon szeret engem! Sőt, titokban még kekszet és kenyeret is ad nekem, főleg mikor anyáék nem látják...
2007. július 29.
2007. július 28.
Jimena-val
Ma eljött meglátogatni minket a másodunokatstvérem, Jimena. Végre meismertem őt, már nagyon vártam. Bár ő már nagy, elmúlt két éves, nagyon jót játszottunk együtt. A videón láthatjátok, hogy még az ételt is megosztottuk egymással...
2007. július 27.
Fürdés közben
Ma a nagynéném, Julita nyaralójába mentünk, ahol könnyebb elviselni a hőséget, mivel van egy uszoda a kertjében. Én nem fürödhettem a nagy uszoda klóros vizében, így aztán egy felfújható kis medencében pancsoltam. A videón láthatjátok, amint néhány kis állatka kíséretében fürdőzöm.
2007. július 26.
Utazás a dédihez
Miután megérkeztünk, mindenki csak velem akart foglalkozni, főleg a dédi és Judith nagynénim (aki csak az én kedvemért jött ide Las Palmasból) keresték a kegyeimet. Délután elmentünk egy parkba sétálni (aminek az a neve, hogy "El Prado"): Ez volt apa kedvenc helye kiskorában. A kép ebben a parkban készült a dédivel, Abel-lel (apa unokaöccsével) és apáékkal.
2007. július 11.
Kenyeret eszem!
Újabban szeretem már a kenyeret is. Jó, nem hogy szeretem, egyenesen megőrülök érte. Ha meglátom, azonnal önkívületi állapotba kerülök, könyörgök érte, és nem tágítok addig, amíg meg nem kapom. Ekkor aztán egyedül (!) megfogom és bekapom, az összes fogammal beleharapok, letépek egy darabot és megeszem. Ezzel a módszerrel öt percen belül el tudok tünteni egy olyan darab kiflit, mint amit a képen láthattok. A legnagyobbik baj, hogy a sok kenyér nagyon hízlal. Még a végén diétára fognak:)
2007. július 9.
11 hónapos lettem!
Újabb egy hónap telt el. A kép, ami 11 hónaposan készült rólam, egy kicsit csalóka, egyáltalán nem jellemző ugyanis rám ez a sok alvás... Jó, éjjel rendesen alszom, este 9-től kb. reggel 7-ig, "cserébe" viszont nappal inkább ébren vagyok és csak 1-2 órát alszom összesen, leginkább egy nap egyszer, ebéd után. A nap többi részét főként játékkal, sétálással, illetve a lakás "bejárásával" töltöm. Kiválóan el tudok érni mindenhová, ahová csak szeretnék, de egyenlőre még csak négykézláb. Az állással már hosszabb időre (10-15 mp) is megpróbálkozom, de biztonságosabb egyenlőre nemcsak két lábbal, hanem két kézzel is a földön járni:) Egy-két tiltott eledelt leszámítva, majd' mindent eszek, de már csak azt, amit anyáék is. Vége a külön kosztos időknek! Elvégre mire való az 7 fog?! A prvilégiumból már csak az anyatej maradt. Ehhez reggel és este még mindig ragaszkodom. Ennek hatását pedig a képen is láthatjátok...