Alszom az új kocsiban

Ma végre megérkezett az új autónk. Minden gyönyörű kék rajta, van hátul is ajtaja, hogy könnyebben be tudjak szállni és irány a nagyvilág! Nekem a legjobban az illata tetszik, olyannyira, hogy alig tesznek be és kötik be az övemet, máris elalszom ettől az "aromaterápiától":)

Úszom

Mint szinte minden szombaton, ma is mentem úszni. Apa kicsit beteg, így a nagyival és anyával mentem ma be a vízbe. Így legalább apa tudott csinálni rólam pár fényképet a medence partjáról, hogy ti is láthassátok, milyen jól haladok az úszással.

Ma voltam a nyolcadik alkalommal, és készülök a vizsgára, ami a tizedik héten lesz. Akkor már minden gyakorlatot (4 fajtát, 3 ismétléssel) 5 oercen belül meg kell tudnom csinálni. Remélem, nem izgolok majd túlságosan.



Az óra végén játszhattunk és úzshattam egy kicsit a deszkával, ahogyan a képen láthatjátok. Ezzel a sárga fürdőruával és a piros deszkával akár a "Baby baywatch"-ban is szerepelhetnék, nem?

Hazafelé

Ma hazamegyünk. Hogy elrepült ez a hét! Az az igazság, hogy nagyon jól éreztem magam: sok új arcot ismertem meg, és főként nagyon jó volt együtt lenni a spanyol családommal: látszik, hogy nagyon szeretnek engem.

A fényképen Judithtal és a nagyival láttok a repülőtéren, indulás előtt. A papa otthon maradt, mert nem érezte jól magát. Jobbulást, papa! 5 óra repülés és otthon vár a szobám, a kiságyam a játékaim és a magyar nagyszüleim.

7 hónapos vagyok!

Ezúttal házon kívül ért a szülinapom. Még mindig anagyiknál vagyunk, de holnap már megyünk haza:(

Már teljesen jól ülök,most már inkább az állás izgat. Már ez is elég jól megy, de még legalább egy kézzel kapaszkodnom kell.
Már próbálkozok teljesen egyedül felállni, de ezzel még van egy kis bajom, nem jól teartom a lábamat.

Már majdnem mindent eszek: joghurtot, tjpépet, és itt a Kanári-szigeteken megkóstoltam a friss halat. Tettek egy kis tőkehalat a főzelékembe, és bár mindenki szerint borzalmas szaga volt, én mégis jóízűen megettem.

Judith és nagyi egész héten versikéket és pacsit adni tanítanak. A pacsi még csak-csak megy, de a versike nem nagyon. Kezdek viszont "játszani": egyedül eltakarom az arcomat a függönnyel, és várom, hogy megkeressenek, majd pedig nevetve előbújok. Judithnak pedig különböző hageffektekkel és egyedi mozgáskombinációval adom tudtára, hogy csakis arra várok, hogy mikor szalad már végre oda hozzám és kap el úgy igazából...

Újra a strandon

Ma maegint elmentünk a strandra, remélve, hogy jobb idő lesz és tudok fürödni. De nem volt szerencsénk, mert nagyon fújt a szél. De legalább ott voltam a tenger közelében és megismertem Flot, Judith egyik nagyon kedves barátnőjét.




Hazafelé a strandról, Judith elvitt egy másik barátnőjéhez, Anához, hogy ő is megismerhessen engem.

Még több barát...

Ma délután kész vendégjárás volt. Először a nagyiék barátai, Pepita és Suso jöttek. Egy tök jó tehenet hoztak, ami bőg és vibrál. A fényképen Pepitával láthattok.


Később a nagyi barátnői jöttek, köztük Rosi. Tőlük is kaptam ajándékokat, sőt azt is megnézték, hogy hogyan fürdök. Úgy látszik, azen ahéten nincs magánéletem...

Zongorázom

Apa ma megengedte, hogy játszak egy kicsit az elektromos zongoráján, és az egész családnak koncerteztem. Ezt láthatjátok a videón alul, még szerencse, hogy hang nincs hozzá:)

Megyünk a strandra...

Ma elmentünk a sziget déli részére, Maspalomasba, hogy tudjak végre fürödni a tengerben. Csak a lábamat tettem bele a vízbe, de nekem nagyon hideg volt, így inkább a napernyő alatt az árnyékban játszottam. Vettünk egy felfújható kis medencét, amit megtöltöttünk vízzel, így aztán mégiscsak fürödtem a tengervízben:)

Rosinál

Végre megismerhettem Rosit, a nagyi egyik barátnőjét. Ha a nagyi küld nekem csomagot, ő is mindig tesz valami meglepetést a csomagba. Olyan, mintha ő lenne a harmadik nagyim:) Ma elmentünk hozzá, megnéztem az összes képét a falon, és képzeljétek: az én fényképem is ott volt!

A tenger

Ma láttam először a tengert életemben (nem számítva a tegnapi napot, amikor nagyon messziről már láthattam)! Sajnos nem volt túl jó idő, így nem mentünk le a homokba, csak a sétányról csodáltam a tengert: olyan mint egy hatalmas uszoda, aminek mindemellett nagyon megnyugtató hangja van. Remélem, holnap jobb idő lesz és tudunk fürödni is.

Las Palmasban

Ma életemben először repültem. Az út egy kicsit hosszú volt ugyan (5 óra), de közben jókat játszottam, aludtam, ettem, így gyorsan eltelt az idő.


Elmentünk végre megnézni a spanyol felét a családomnak, Las Palmasban, akiket utoljára röviddel a születésem után láttam, így persze mindannyai vártuk már a nagy találkozást.

Akit még nem ismertem eddig, ő a nagybátyám, Iván. Ő nem tudott eljönni hozzám, amikor megszülettem, de most csak az én kedvemért jött el Fuertaventuráról Gran Canariára. Kár, hogy dolgoznia kell, így hétfőn már vissza is megy a szigetére, így ezt a két napot kell teljesen kihasználnom vele.

A nagypapámmal, Emilioval nagyon jól kijövünk egymással. Nem tudom hogyan, de olyan fura hangokat tud csinálni a szájával, ami hihetetlenül vicces. Megmutatta a madrait is, sőt még azt is megengedte, hogy megsimogassam őket. Ja, és nagyon szeretek a kockás ingeivel játszani.

A nagymamám, Blanca várt engem alegjobban. Persze, hisz én vagyok az első unokája, é solyan messze élek tőle... Végre ezen a héten több időt töltünk együtt, és végre be tud mutatni az összes barátnőjének is.


Judith nagynéném (vagy Kruska, ahogyan a barátai hívják) őrült meg velem a leginkább. Mindenhová magával cipel, ezer féle játékot kitalál és minden apróságot megmutat...